Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Gyógyítók


,,A természet varázsát ontja bőven,

A fűben, virágban és a kőben

Ó, nincs a földön oly silány anyag, 

Mely így, vagy úgy ne szolgálná javad.

De nincs oly jó, melyben ne volna vész,

Ha balga módra véle visszaélsz."

/William Shakespeare/ 

 

 

 

Ánizs /Pimpinella anisum/

pimpinella_anisum_plant.jpg
Az ánizs gyógyhatásai a következő betegségek esetén hatásos: felfúvódás, mivel szélhajtó hatású, görcsoldó, emésztést serkentő, epekiválasztást elősegítő, nyákoldó hatású, jó köptető.

Állítólag növeli a pszichikai képességeket, segíti a szellemekkel való kommunikációt.

 

 

 

 

 

Apróbojtorján /Agrimonia eupatoria/

pict9850.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

Népies nevei: patikai párlófű, agármony, hebeborsán, Szent Pál füve.

Torok és mandulagyulladás, vérszegénység, szájpenész, rekedtség, szívnagyobbodás, vese és hólyagpanaszok kiváló gyógyítója.

Átkok visszafordítójaként ismert növény, gyökerét szilfakéreggel keverve kell egy kis tasakban magunknál hordani. 

 

 

Édesgyökér /Glycyrrhiza glabra/

glycyrrhiza-glabra_6.jpg
A növény hatóanyagának köszönhetően jó köptető, nyálkaoldó és köhögéscsillapító, de alkalmazzák simaizom-görcsoldásra is. Kedvező gyulladáscsökkentő hatást fejt ki gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomorsavtúltengés okozta nyálkahártya-sérülések esetén. Gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatása miatt gyomor- és nyombélfekély kezelésében, ezen kívül erősen édes íze miatt ízjavítóként használják. Túlzott mértékű fogyasztása magas vérnyomást okozhat.

Szárított gyökerét mások irányítására használják.

 

 

Egybibés galagonya /Crataegus monogyna/

crataegus.jpg
Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásokból, levelekből, vagy terméséből készíthetünk, de utóbbiak nyersen is fogyaszthatók.

A kerti galagonya rovarok által megtermékenyített virágairól úgy tartják, hogy ha beviszik őket a házba, akkor síri illatot árasztanak, azokat pedig, akik galagonyát tartanak az udvarukban, az a veszély fenyegeti, hogy boszorkánysággal vádolják meg őket. (Forrás: Boszipláza)

 

 

Fehér üröm /Artemisa absinthyum/

urom.jpg

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

A fehér üröm az ókori világok ismert gyógy, és mágikus növénye volt. A moksa terápiában használt alapanyag. Észak-Amerikában az indiánok pipakeverékének egyik összetevőjeként is ismerték. Túlzott és egyoldalú használata, mint nagyon sok más növény esetén, nem kívánt mellékhatásokat okozhat.

A természetben gyakoribb fekete ürömhöz hasonlóan fűszernövényként használatos. Íze, illata hasonlít a citroméra, fűszeres. A növény minden része illatos és keserű. Főként húsételek (például csülök) ízesítéséhez használják, de például fagylaltok fűszerezésére is alkalmas. Ürmösborok (vermut), keserű italok, likőrök egyik fűszere is.

A fehér ürmöt, mint a világ állítólag legkeserűbb növényét már az egyiptomiak és a görögök ismerték és gyógyításra használták. A Magyar Királyság területén a középkori kolostorkertekben megtalálható volt, a szerzetesek különböző elixíreket készítettek belőle. Étvágygerjesztő hatása miatt gyógyteák alkotórészeként is használatos.

A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző gyógyszerek egyik alapanyaga. Izgató szerként is használják és a váltóláz gyógyítására is alkalmazható. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.

Az ánizs és az édeskömény mellett ez a növény az egyik fő összetevője az abszintnak, ami a 19. és 20. század fordulóján hatalmas divatnak örvendett, míg sok országban átlagosan 90 évre be nem tiltották epilepsziát, elmebajt és egyéb betegségeket okozó hatására hivatkozva, ám a modern tudomány ezen vádakat megalapozatlannak találta, és az Európai Unióban történt, 1988-as rehabilitációja utáni hamisítványok közt mára ismét megjelent eredeti formájában is.

Európában úgynevezett álompárnát tömtek ki vele,hogy az álmaikon keresztül kapcsolatba léphessenek a magasabb világgal. Gyakran használtak még levendulát,cickafarkat,mentát,de legfőképp kakukkfüvet,amit rossz álmok ellen is javasolt a népi hiedelem. Rokon fajai a sokatmondó nevű istenfa (artemisia abrotanum ) melyet borban főztek a halálos mérgek ellenmérgeként.

 

 

Fekete áfonya /Vaccinium myrtillus/

fekete-afonya.jpg
Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.
Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható.

Szárított levelének füstje állítólag szerencsés álmokat hoz.

 

 

Fekete bodza /Sambucus nigra/

sambucus.jpg
Valaha felhasználták e növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig. E hasznosítások többségét mára elfeledtük, ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert.

Fiatal hajtásai a vastag, szivacsos bélszövet miatt törékenyek. Ahogy az ágak idősödnek, a belső bélüreg nem tágul, és hosszú, rugalmas és szilárd rostokból álló, egyenes szálfutású farész veszi körül. Ez az oka annak, hogy a legkiválóbb, szilárd és tartós, kellemes tapintású ásó- és lapátnyeleket a több éves, egyenes bodzahajtásokból készítették. Hasonló okokból nagyon régóta fúvós hangszereket: furulyát, tilinkót, kavalt is készítenek a bodza ágaiból. A régi kovácsműhelyekben a bélszövetétől megszabadított bodzahajtást használták fújtató készítéséhez (a kivett bél pedig kiváló gyújtós volt). A halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt.
A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegényember patikája”: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is.
A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek.
Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték.
A zöld részei (levél, virágkocsány) mérgezőek!

A bodzafa angol nyelvterületen boszorkányfaként és halálfaként is ismeretes. A boszorkány rendszeresen használta a fa minden egyes részét - leveleit, virágait, bogyóit és kérgét. Az ír folklórban a boszorkányok bodzaágakon lovagoltak, míg a fa más részeit hányás, valamint izzadás kiváltására, továbbá szellemek megidézésére használták. (Forrás: Boszipláza)

 

 

Fekete nadálytő /Symphytum officinale/

fekete-nadalyto.jpg
Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez; gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak; tinktúra, esszencia, vagy kenőcs is készülhet belőle. Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz. A borogatás nyílt sebre nem használható. Alkalmazása terhesség alatt ellenjavalt. Borogatásként segíti az eltört csontok összeforradását.

A gyógyászatban sokféle célra használják, külsőleg kitűnő hatása van a fekélyekre és a csonttörésekre, égési és más sérülésekre, duzzanatok borogatására. Hatásos szer még a reuma, ízületi gyulladás, megerőltetés, csontfájdalmak, sebek, vérömlenyek, zúzódások, ficam, rándulás, bénult végtagok fájdalmainak enyhítésére, de tüdőbetegségek kezelésére is.

Pénzügyi téren nagy szerencsehozóként tartják számon, továbbá véd az utazások során előfordulható balesetektől is.

 

 

Fokhagyma /Allium sativum/

china_garlic_allium_sativum20114161040307.jpg
A modern orvostudomány igazolta a fokhagyma vérnyomás csökkentő, baktérium- vírus- és gombaellenes, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést elősegítő hatását.

Gonoszűző, védő hatást tulajdonítanak neki.

 

 

Izsóp /Hyssopus officinalis/

hyssopus_officinalis.jpg
A levelek és virágok főzetét a tüdő, orrüreg és torok gyulladásos betegségeiben alkalmazzák, és külsőleg zúzódások borogatására a dagadás és elszíneződés megakadályozására. Köhögéscsillapító, vérnyomást emelő, asztmás, hurutos panaszok esetén használjuk, de szélhajtó, gyomorerősítő, izzadást csökkentő hatása is van. Magas vérnyomás esetén ellenjavallt.

Leveléből fürdőt készítenek, mely megtisztít minden negatív energiától.

 

 

Kamilla /Matricaria chamomilla/

kamilla.jpg
Teája nem csak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag-, és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc-, és hajápolásra is javallják.
Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.

A jószerencse növényének tartják.

 

 

Kerti borágó /Borago officinalis/

borage_-borago_officinalis-.jpg
Sok kertben megtalálható ez az igénytelen egynyári növény. Az érett magok önmaguktól szétszóródnak és a kert bármely részén felbukkanhatnak ezek a kék virágú növények. Virágát fűszerként salátákba, köretek és sütemények díszítésére használják, akár szárítva is. Teának főzve jó vizelethajtó; főleg vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására.

Az otthoni békesség, harmónia és szeretet érdekében használják.

 

 

Kerti kakukkfű /Thymus vulgaris/

thymus_vulgaris_1.jpg
 "Az elegancia és a bátorság növénye."Népies neve: balzsamfű, démutka, kakucskafű, thimián, tömjénfű, vad kakukkfű.

Az ajakosvirágúak (labiatae) családjába tartozik, szárazabb füves helyeken élő félcserje, ideális sziklakertekbe. Mindegyik fajtája gyógynövény. Őshazája a Földközi-tenger térségének sziklás legelői. Hazánkban termesztett növény. A kakukkfű illóolajai timol (40%) és karvakrol (15%) tartalmú erőteljesen baktériumölő, fertőtlenítő, emellett szélhajtó, görcsoldó hatásúak. A keserű és cseranyagok élénkítőleg hatnak az emésztésre, mert fokozzák az emésztőnedvek termelődését. A torokgyulladást a friss levelek rágcsálása csillapítja. Csökkenti az étvágytalanságot, serkenti az emésztést. Sokan légzőszervi panaszok esetén alkalmazzák. A gyógytea fogyasztása, vagy az azzal történő gargalizálás, jó gyógyír köhögés, torokfájás esetén. Emeli az alacsony vérnyomást, külsőleg használva csillapítja a rovarcsípések okozta viszketéseket. Illóolaját ne használjuk belsőleg, de áldott állapotban levő nők és pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedőknek külsőleg sem ajánlott.

A népi megfigyelések szerint, aki kakukkfüvet rakott a párnájába, annak elmúltak a rossz álmai.

 

 

Komló /Humulus lupulus/

humulus_lupulus.jpg
A népi gyógyászatban teáját nyugtató, altató hatásúnak tartják, bár nem tudni, mi ennek a hatóanyaga. Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják.

Kispárnát tömnek ki szárított komlótobozzal hogy kellemesen tudjanak aludni.

 

 

Körömvirág /Calendula officinalis/

calendula.jpg
Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, fogíny ápolására szájvízként is használják. Virágzata a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calendulae flos néven hivatalos drog. Kivonatait gyomor- és nyombélfekély kezelésére, külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására, fehérfolyás elleni öblítők alkotórészeként alkalmazzák. A körömvirág enyhítő és viszketéscsillapító hatásának köszönhetően külsőleg kiegészítő kezeléseknél használatos. Fertőtlenítő és gyulladásgátló, valamint sebgyógyulást elősegítő tulajdonságai miatt bőr-és szájüregi betegségek kezelésére ajánlott. Használják bőrrepedések, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás esetén is.

A négylevelű lóhere után az egyik leginkább szerencsét vonzó növény.  A lottószámok megálmodására is használják!

 

 

Közönséges bojtorján /Arcticum lappa/

bojtorjan.jpg
Szárított gyökerét használják fel. A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.

A negatív energiák eltávolítására és kivédésére használják.

 

 

Közönséges cickafark /Achillea millefolium/

achillea.jpg
Népies nevei: cickafarkkóró, cickóró, csontvirág, egérfarkúfű, ezerlevelűfű, orvosi cickafark


Ez az évelő növény napos helyen fejlődik szépen. Magassága: 30-40 cm.

A drog a virágzó növény föld feletti részei a vastag szárrészek nélkül. A cickafarkvirágot üde nyílásában kell gyűjteni. Fűként gyűjtve a növény virágzó, leveles szárát kell legfeljebb 30-40 cm hosszúságban levágni, ha pedig levelét gyűjtjük, akkor a tavaszi friss tőleveleket kell szedni. A gyűjtés ideje június-szeptember hónapokra esik.

A cickafarkfű étvágytalanság, görcsös jellegű gyomor-, bél- és epebántalmaknál, valamint gyomorhurutnál ajánlható, valamint vénás keringési zavarok (aranyér, lábszárfekély), visszértágulás ellen, húgyutak betegségei esetén. Segíti az emésztést, a sebgyógyulást, jó vérzéscsillapító orrvérzés esetén és alkalmazható menstruációs zavarok ellen is. A fogíny- és szemgyulladások kiváló öblögető-, illetve borogatószere. Virágjának forrázata tisztítja a tág pórusú, zsíros bőrt.

A cickafarkfű a lancashire-i boszorkányperek idejében vált hírhedtté, miután az egyik gyanúsított bevallotta, hogy állatok gyógyítására és jövendölésre használta azt.  Az emberek szerelmi amulettként hordták is kis zacskóban a nyakba függesztve, és az a hír járta, hogy viselőjének mindenben, így a varázslásban is szerencsét hoz. (Forrás: BosziPláza - D.Canwell - J.Sutherland: Boszorkányok)
 
Az Achillea nemzetségnév a görög hős, Achilleus nevéből származik. A monda szerint a gyógyításban járatos kentaur, Chiron ismertette meg vele a sebgyógyító cickafarkfüvet.

 

 

Közönséges dió /Juglans regia/

juglans-regia-14-07-2002-3.jpg
Gyógyászati felhasználás céljára gyűjteni a leveleket és a termés zöld burkát (diókopács) szokták. Csersavhatása miatt levéldrogját külsőleg lemosásra, borogatásra alkalmazzák felületes gyulladásoknál (akné, ekcéma), vagy a végtagokon izzadás esetén. Belsőleg a népi gyógyászatban gyomorhurut kezelésére, vértisztítóként használták. A juglon sejtkárosító hatása miatt azonban huzamosabb használata nem ajánlott. A szárított héjat haj-, vagy bőrfestésre lehet használni. A homeopátia gennyes bőrkiütések, nyirokcsomó-gyulladás ellen alkalmazza.

Átkok és szerelmi kötések megtörésére használják.

 

 

 

Közönséges orbáncfű /Hypericum perforatum/

hypericum.jpg
Antidepresszáns hatása tudományos kísérletekkel is igazolt. Pszichés és fizikai-egészségi állapotra való jótékony hatásai miatt gyógyhatású készítményként, recept nélkül kapható gyógyszerként mára világszerete több millióan szedik. Korábban hívták úgy is, mint Szent János virága.

Antidepresszáns, közérzetjavító, enyhe nyugtató, valamint álmatlanság elleni hatásai miatt a középkorban hatékony „ördögűzőnek” tartották. A virágzás kezdete körülbelül egybeesik a nyári napfordulóval (június 21., Szent Iván napja), emiatt már a pogány kor is varázserőt tulajdonított e növénynek. Könnyen azonosítható, mert ha a virágszirmokat megtörjük, bíborvörös folyadék színezi be ujjainkat. A középkorban olyan nagyra becsülték, hogy még ördögűzésre is használták. Paracelsus (1493-1541) a közismert svájci kémikus, orvos úgy tartotta, hogy a „kézjegyek tana” elméletének az orbáncfű a legjobb bizonyítéka, ti., hogy Isten minden egyes növényen – annak orvosi alkalmazásáról – egy jelet helyezett el, mely gyógyászati alkalmazás minden növénynél kikutatható. Kissé fásodó szárát gyakran használták varázspálcaként a boszorkányok.

 

 

Levendula /Lavandula angustifolia/

lavandula_angustifolia_63119-2_web.jpg
A levendula az egyik legsokoldalúbban, legváltozatosabban használt finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény. Európába a Rómaiak hozták be, az ókorban ez a növény a szépségápolás meghatározó növénye volt.

A virágból készült teát nyugtatószerként, valamint gyomor- és bélpanaszok ellen használják.

A szerencsés szerelem növénye.

 

 

Macskagyökér /Valeriana officinalis/

valeriana-officinalis.jpg
Népies nevei: baldrián, bádiánfű, fordulófű, hodolán, macskagyökönke, mezei nárdus, Szent Magdolna füve, valerián, terjékfű


Évelő növény, félárnyékban érzi jól magát, folyamatosan nedves talajt igényel. Ha tópartra ültetjük előfordul hogy repítőszőrös magjai a víz felszínén csírázásnak indulnak.

Magassága: 80-120 cm.

Mint ahogy a növény neve is elárulja, gyökerét, gyökértörzsét hasznosítják gyógyászati célra. A gyökérzet szaga nem kellemes. Gyűjtése tavasztól őszig ajánlott. A gyökértörzsekről el kell távolítani a szár- és levélcsonkokat. A gyökeret közvetlenül gyűjtés után meg kell mosni, mert száradást követően már nehéz megtisztítani.

Hatékony nyugtatószer, alvási zavaroknál segít (enyhe altató), a túlterhelt szívet nyugtatja, de idegesség esetén is alkalmazzák. A macskagyökér alkalmazási területe kiterjed még a gyomor- és béltraktus idegi eredetű bántalmaira is. A természetgyógyászok szerint jó hatással szervezetünkre ideges eredetű szív- és érrendszeri zavarok esetén is.

Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.

 

 

Madárberkenye /Sorbus aucuparia/

sorbus.jpg
A madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzése esetén is ajánlott. Friss gyümölcsét C-vitamin pótlásra használják. A bogyók kis mennyiségben enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, nagyobb adagokban hasmenést okoznak.

Az angol nyelvterületen hegyi kőrisnek is nevezett madárberkenyefa híres volt arról, hogy semlegesíteni tudja a boszorkányság gonosz hatásait. (Forrás: Boszipláza)

 

 

Martilapu /Tussilago farfara/

tussilago_farfara.jpeg
Népies nevei: Farkastalpfű, kereklapu, körömfű, körömlapu, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, lóköröműfű, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu.
A martilapu latin neve Tussilago farfara körülbelül annyit jelent hogy "köhögést elűző".

A martilapu az őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye.

A népi gyógyászatban a levelét pipába tömve füstölését javasolják az asztmásoknak görcsös köhögés ellen. Ezt a módszert már az ókori görögök is is ismerték, Hippokratész is javasolta.

Fejfájás ellen, duzzadt lábra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalával borítható a kezelendő területre, gyakran érdemes cserélni. Külső gyulladásokra, fekélyekre az összezúzott levelek, vagy erős főzetük használható.

Úgy vélik, hogy fokozza a lelki tudatosságot, de legtöbbször más növényekkel együtt alkalmazzák.

 

 

Mezei szil /Ulmus minor/

ulmus_minor.jpg
A mezei szil elsősorban ligeterdőkben, nyirkos, olykor elárasztott, tápanyagban és bázisokban gazdag talajokon él, de más erdőkben, erdőszéleken, réteken és legelőkön is előfordul.
A mezei szil mindenekelőtt a nagy európai folyóvölgyekben gyakoribb. Közép-Európa északnyugati részén azonban hiányzik, és a hegyvidékeken legfeljebb 600 méter magasságig emelkedik. 
Néha használják a fa szárított kérgét mint gyulladáscsökkentő szert.

Gonosz varázslatok kivédésére, rosszindulatú pletykák, hazugságok, családi perpatvarok ellen alkalmazzák. Ilyenkor a szobák sarkaiba szórnak a kéregből.

 

 

Mezei varfű /Knautia arvensis/

scabiosa.jpgscabiosa2.jpg
Népies nevei: Varfű, rühfű, sikkantyu, özvegyvirág, ördögharaptafű.


Egynyári növény de előfordul hogy tövei áttelelnek. Repítőszőrös magjai lehetővé teszik számára hogy méterekkel távolabb is előbukkanjon. Magassága 50-60 cm, tápanyagdús fölben a 100 cm is elérheti. Igazi látványosság amikor 70-80 virág nyílik rajta egyszerre! Igénytelen, napos helyen fejlődik legjobban, szárazságtűrő.

Gyakran használták bőrproblémákra mint ahogy népi elnevezései is mutatják, ugyanakkor szőrös levelei bőrirritációt okozhatnak az arra érzékenyeknél.

Azért kapta az ördögharaptafű elnevezést, mert az idősebb növényt kiásva láthatóvá válik hogy olyan mintha a főgyökerének végét leharapták volna.

 

 

Molyhos ökörfarkkóró /Verbascum thapsus/

okorfarkkoro.jpg
A molyhos ökörfarkkóró Közép- és Dél-Európában elterjedt kétnyári, lágy szárú növény.
Az ökörfarkkórót hagyományosan hasmenés és hasfájás, illetve sebek, szemölcsök, köszvény és aranyér gyógyítására használták. A népi gyógyászat a belőle készített szirupot légúti megbetegedések esetén alkalmazta. Ma elsősorban légzőszervi problémákra (gégehurut, légcsőhurut, hörghurut), valamint emésztési zavarokra (hasmenés, gyomorhurut, bélhurut, vastagbélgyulladás) javasolják. Külsőleg hatásos sebek, a lábon lévő fekélyek kezelésére, enyhíti a bőr irritációit.

Rémálmok ellen használják, de démoni lelkek megidézésénél is segítségül hívják.

 

 

Nagy csalán /Urtica dioica/

csalan.jpg
Magas termetű (kb. 50–150 cm magas), csalánszőrökkel borított, szögletes hajtású, indás évelő növény. A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény és tápnövénye számos hazai lepkefajunknak. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze.

Átkokat és kötéseket törnek meg használatával.

 

 

Orvosi kálmos /Acorus calamus/

acorus-calamus.jpg
Népies nevei: bécsi sás, kígyófű, büdössás.

DK-Ázsiából származik. 1574-ben hozták Konstantinápolyból Bécsbe, majd innen terjedt el hazánkban is, főként szerzetesek és barátok közvetítésével, akik gyógyhatása miatt termesztették. A növények később kivadultak, mára pedig a magyar flóra szerves részévé váltak. A kiszáradó termőhelyek miatt állománya veszélyeztetetté vált. Magyarországon védett növény.

Drogja gyöktörzse, hámozva, hámozatlanul, porítva kerül forgalomba. Gyöktörzséből illóolajat (Aetheroleum calami) is előállítanak. Szeszes kivonat is készül belőle.
Egyes gyümölcsleveseknél, gyümölcs-salátáknál, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használják. Különböző teakeverékekben gyomorsav-termelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosítják. Azaron tartalma miatt gyógyteákban nem használható nagy mennyiségben és hosszú ideig.
Kitűnő étvágygerjesztő, idegerősítő, vértisztító, gyomorerősítő. Kenőcsök alkotórészeként és gyógyfürdőkben reuma kezelésére használják, gyógyfürdőben idegerősítőnek is hatásos.
A kínai és indiai gyógyászat szélesebb körben régóta használja.
Létezik dísznövénynek nemesített tarka levelű változata, az Acoras calamus 'Variegatus'.


A bécsisás néven is ismert kálmosnak illatos levelei és gyökértörzsei vannak. Ideg- és elmeállapottal kapcsolatos gyógynövényként használatos, pszichotropikus gyógyszer. Reginald Scot 1584-ben kiadott Discoverie of Witchcraft című műve szerint a boszorkányok repülőbalzsamok készítésére is használták. (Forrás: Boszipláza)

 

 

Orvosi medveszőlő /Arctostaphylos uva-ursi/

medveszolo.jpg
A medveszőlőlevél bevált, hatásos gyulladásellenes szer a vese, a hólyag és a húgyutak területén. Időben és helyesen alkalmazva a medveszőlőlevélből készített tea az akut panaszokat legkésőbb három nap alatt csökkenteni tudja. 

A spiritiszták egyik legjobb "barátja", mivel állítólag elősegíti a látnoki álmokat.

 

 

Orvosi pemetefű /Marrubium vulgare/

marrubium_vul_400.jpg
Az orvosi pemetefű keserű erősítőszer étvágytalanság vagy kisebb emésztési zavarok esetén. Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében szintén alkalmazzák. A virágos hajtásvégeket epehajtóként javasolják az epekiválasztás zavarai esetén. Külsőleg a pemetefű a fekélyek, a gennyes vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére alkalmas. Tartós használata szívritmuszavart okozhat!

Ahogyan a betegséget, úgy a negatív energiákat is eltávolítja.

 

 

Orvosi tisztesfű /Stachys officinalis/

5stad.jpg
Az orvosi tisztesfű, más néven bakfű vagy betonikafű, az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Erdei tisztások, cserjések, illetve rétek lakója. Évelő növény, virágzása júniustól őszig történik. Asztma és hurutos megbetegedések ellen teaként használják, de ismert a köszvény, illetve reuma elleni hatásai is. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is használatos volt.

Nyolc másik növénnyel keverve egy hatásos átokmegtörő fürdőt készítenek belőle (lásd: Módszerek, receptek - Átoktörő fürdő)

 

 

Orvosi veronika /Veronica officinalis/

veronika.jpg
Népies nevei: vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja, dicső-fű, v. dicsőséges fű, drága jó, erdei zsálya, patikai szigoráll, sarlófű.

Értisztításra, fülzúgásra, koleszterincsökkentésre, légzőszervi megbetegedésekre  használható.

Már a rómaiak is ismerték gyógyhatását. Ennek ellenére élt az a hiedelem, hogyha a veronikafüvet beviszik a házba, akkor az ott lakó anya egy éven belül meghal. (Forrás: Boszipláza)

 

 

Orvosi zsálya /Salvia officinalis/

zsalya.jpg
A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya.


Dél - Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt, termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó méhlegelő.

A bokros illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 centi hosszúak, molyhos szőrűek. Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsaszín vagy fehér. Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve: salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak a rozmaringhoz hasonlóan tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész, vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A középkori franciák a "minden jó" névvel illették és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek. Az Indiai ajurvédikus orvosok, menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el. Az elmult századokban az Európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra, torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, külömböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz. A többszáz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázása illóolaj és cseranyag tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak. A zsályatea hatását elfogyasztás után 2-3 óra múlva fejti ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny, száj, és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A keresztes hadjáratok után, földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: "Miért halna meg az ember ki a kertjében zsályát termel?","Aki örökkön kíván élni májusi zsályát kell annak enni".

Egy másik legenda arról szól hogy a menekülőben lévő Mária a kis Jézussal együtt egy zsályabokor alatt bújt el Heródes elől. Miután elmúlt a veszély az anya megáldotta a növényt és azt kívánta hogy ugyanúgy segítse az embereket ahogyan őket is megmentette a haláltól.

Szelleműzések alkalmával is zsályával füstölnek.

 

 

Örménygyökér /Inula helenium/

inula-helenium11.jpg
Az örvénygyökérnek föld alatti szerveit használják fel; hatását több területen is elismerték. Légzőszervi problémáknál a benne lévő nyálkaanyaggal egyszerre köptető és köhögéscsillapító szer. Az epekiválasztás elősegítésében való hatásosságát is kimutatták. Vírusellenes tulajdonsága mellett a helenin gombaölő is, a Microsporum és a Trichophyton típusú gombák ellen hatásos.

Átkok ellen, vagy az igaz szerelem érdekében használják.

 

 

Őszi margitvirág /Tanacetum parthenium/

tanacetumpartheniumau040629.jpg
Gyulladáscsökkentő, értágító és enyhén nyugtató hatása van, jól használható migrénes panaszok enyhítésére. A leveleinek napi rendszeres fogyasztása gátolhatja a migrén és az ízületi gyulladásokért felelős anyag kialakulását. A virágokat leforrázva fej- és ízületi fájdalmakat, valamint menstruációs görcsöket enyhítő teát készíthetünk.

Balesetek elleni amuletteket készítenek belőle.

 

 

Pipacs /Papaver rhoeas/

pipacs.jpg
A pipacsvirág (Papaveris rhoeados flos) jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják.
A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel: a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás során a szirmok elvesztik élénkpiros színüket és liláspirosakká válnak.

Állítólag szerencsét hoz a szerelemben, pénzügyekben és egészségben egyaránt.

 

 

Szagos müge /Galium odoratum/

galium-odoratum.jpg
Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt. Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű "májusi bor"-nak nevezett bólénak, ipari felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák. A belőle készült teaforrázat gyermekeknek is adható, túladagolva azonban szédülést és mérgezéses tüneteket okozhat.
A növény illatát is okozó kumarin mérsékelten máj és vesekárosító hatású. Fokozottan mérgező a rágcsálókra, mert a szervezetükben 3,4-kumarin epoxiddá metabolizálódik.

Munkakeresők és magasabb fizetésben reménykedők folyamodnak hozzá.

 

 

Vasfű /Verbena officinalis/

vasfu.jpgvasfu2.gif
A vasfű Magyarországon is fellelhető álom és gyógynövény. A druidák a rómaiak és az indiánok is szent növényüknek tartották. Az egyiptomiak Ízisz könnycseppjének nevezték, és meglehetősen nagy becsben tartották. A druidák hite szerint a vasfű a Sirius bolygóról került a földre. A boszorkányok, sámánok, táltosok elengedhetetlen kelléke volt, s a népi hagyomány is úgy tartja a vasfű "láthatatlanná" tesz. A Pawnee indiánok pipából is fogyasztották rituális célból. További felhasználási lehetőségei közé tartozik só helyettesítő képessége, valamint uborka elrakásához használt gyökere, ami keménnyé teszi azt.

A vasfűt vagy verbénát már régóta összefüggésbe hozzák mind a varázslással, mind a gyógyítással. A boszorkányok gyakran használták a vasfüvet, mely egyben Diána római istennő, Thor óskandináv isten és a druidák szent növénye is volt. A növény híres volt arról, hogy ha a varázseszközöket bekenik vele, fokozza azok hatékonyságát, de kenőcsök, főzetek és szerelmi bájitalok alapanyagaként is használták. Állítólag láthatatlanná tette az embereket, s a testi erőt növelte, továbbá szerelmi vágyat fokozó tulajdonságai is voltak. Úgy tartják, vasfüvet használtak a Jézus sebeiből folyó vér elállítására, miután levették őt a keresztről. A legenda szerint a vámpíroktól is megvéd. (Forrás: BosziPláza - D.Canwell - J.Sutherland: Boszorkányok)

 

 

Vérehulló fecskefű /Chelidonium majus/

fecskefu.jpg
A vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású. Általában úgy tekintik, mint amely számos betegségre jó hatással van, de hatását semmilyen kutatás nem igazolja, mindamellett gyakran használt különféle oldatokban, különösen szemölcsökre.
A fecskefűnek görcsoldó, salaktalanító, gyulladásgátló és vízhajtó hatása van. Külsőleg a bőr kóros elváltozásait (ekcéma, szemölcs, tyúkszem) kezelhetjük vele. Sejtosztódást gátló hatása fehérjebontó hatással párosul.
Lényeges megjegyezni, hogy erősen mérgező hatású, így használata különös óvatosságot követel. Csak orvosi felügyelet mellett használjuk! Túladagolása súlyos zavarokat okoz, akár halálhoz is vezethet! Terhesség alatt fogyasztani szigorúan tilos, gyermekektől távol tartandó!

Ellenséges emberek ellen és büntetőjogi tárgyalások előtt használták.

 

 

Vízi menta /Mentha aquatica/

vizi-menta.jpg
A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő.
Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják.

Gonosz varázslatok, átkok ellen, negatív erők kivédésére használják. Szárított levelével füstölnek.