Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Gyakorlati rész

Először is be kell szereznünk a szükséges munkaanyagokat:

1. Egy mutatóujj, kakaslábbal vagy állati koponyával.
2. Egy mozsár, az állati- és növényi részek összemorzsolásához.
3. Agyagföld a voodoo baba elkészítéséhez.
4. Kiválasztani az előhúzandó gyertyát.
5. Füstölőeszköz és füstölőszén.
6. Az acéltű kiválasztása.
7. Egy megfelelő inga kiválasztása (pl. ametisztből)
8. Voodoo védőolaj.
9. Néhány darab fehér kréta.
10. Egy füstölőkő vagy füstölőedény.

img3.jpg

Az döntő előny, ha lehetőség szerint mindent magunk állítunk elő és az összetevőket is magunk gyűjtjük a rituáléhoz, hogy a mágikus kapcsolat könnyebben létrejöjjön. Néhány dolognál ez igazán nehézkes, úgy hogy néhányat meg kell vennünk, mint pl. a füstölőszenet, a gömbhalat, a kakasláb mutatóujját vagy a különleges füveket.
Most használjuk a legszükségesebb munkaanyagokat, így a legfontosabb alkotóelemet. Itt a "voodoo-oltárról" van szó, ehhez átépíthetünk egy régi oltárt, vagy mindenki ügyessége szerint sajátkezűleg maga készíthet egyet.
A klasszikus voodoo oltár mindegyikén elkülönültséget találunk, de mindnyájuknak fontos szerepük van egymással. Itt van a miniatűr koporsó példája, amit a feketemágiához és a mágikus munkához használunk, mellyel Ghedest (a temetők és a holtak urát) hívjuk. Különböző palackokat is találunk, melyek az afrodiziákum, a varázsitalok vagy gyógyfüvek tárolására szolgálnak. Néhány üveg porral van megtöltve és a fakereszt sem hiányozhat.
A kereszt színéről felismerhetjük, a voodoo-mágia melyik fajtájával foglalkozik valaki és a Laos melyik fajtájával foglalatoskodik. Ha a kereszt feketére vagy lilára van lakkozva, abból következtethetünk, hogy Ghedesszel vagy Loa-Petroval fog dolgozni és a voodoo sötét oldalával van dolgunk.Ha a kereszt egy másik színnel van becsíkozva vagy meghagyták természetes színét, akkor a houngan (fehér mágus) munkálkodására következtethetünk.
A Paquet is említésre méltó eszköz, melyet egy voodoo oltáron találhatunk. A Paquettal egyfajta talizmánként bánunk, amit a mágikus gyógyításhoz használunk. Ez egyfajta "mágikus porszívó", ami felfogja a betegségeket.
A Paquetnak két különböző fajtája van, a tollakkal díszített, ami pl. Loco istennek van szentelve és azonos a fekete kereszttel. Megszabadíthatunk vele egy nőt a kínjaitól, így ezt a Paquetot női eszközként állapítjuk meg, a férfi gyógyításánál egy hímnemű eszközt használunk.
Felfedezhetünk egy kártyajátékot is, ami a jövőfejtést szolgálja, valamint egy ingát, egy csontot, egy machetét, szárított füveket, gömbhalat és sok más kuriozitást.

 

Felkészülés a mágikus munkára

strongest-haitian-voodoo-priest-in-new-york.jpgMielőtt rátérnénk a gyakorlati részre, előtte a mentális tréninggel kell foglalkoznunk: a saját szellemünkre való koncentrálással és a gondolataink egy bizonyos pontra való irányításával. Ezzel a szellemet és a testet harmonizálhatjuk, mely mintegy egységgé válik. Csak a testileg és lelkileg egészséges emberek bírják ki ezt a megerőltetést, melyet az erős koncentráció okoz. Amikor a koncentráció ezen pontját elérjük, majd sok erőt spórolhatunk meg minden mágikus rituálénál.
A mentális dimenzióban a neki megfelelő ént kívülről kapcsolhatjuk lefelé és az "odamenethez", türelmetlenségnek nem szabad felbukkannia, a "szellempont" megtalálásakor, a Laosszal (szellemek) történő beszélgetésünkkor, a "szellemutazást" megkezdeni, nagyon nehéz és hosszabb időre van szükség. Minden esetre vannak olyan emberek, akiknek már nagy tapasztalatuk van, akik megvannak gyakorlás nélkül is. Minden rituálénál és minden szellemidézésnél egy kongát vagy köveket monoton, állandóan fokozódó ritmusban kell ütni. A mágikus munkánál a ritmus elengedhetetlenül fontos dolog.
A mágikus munkára való felkészülést három különböző fokozatra osztjuk.

1.fokozat
Tegyünk egy kongaritmust tartalmazó hanghordozót egy lejátszóba, vagy a barátunkkal üttessük a ritmust (a Caipora-zene is nagyon jól megfelel ehhez), és keressünk egy kényelmes ülőhelyzetet úgy, hogy a kezünk a térdünkön nyugodhasson és a lábunk ne zsibbadhasson el. Legelőször csak a vert ritmusra koncentráljunk, míg teljesen el nem lazulunk. Ezután koncentráljunk a saját szívverésünkre, míg az nem érezzük, hogy vérünk az egész testünkön keresztül pulzál. Ezt addig kell ismételni, míg végül már semmilyen akadályt nem érzünk ennél a gyakorlatnál.

2. fokozatvoodoomermaid.jpg
Ha az első okozatot gond nélkül elértük, továbbdolgozhatunk a második fokozaton. Itt a helységben egy meghatározott pontra kell koncentrálnunk, míg nincsen az az érzésünk, hogy egyek vagyunk ezzel a ponttal. Ha ezt elértük, akkor kezdhetünk azzal, hogy a konga ritmusára ide-oda mozgunk. Most lehetővé válik, hogy a koncentrációval, a tánccal és a zenével extázisba kerüljünk és önmagunkat energiával töltsük fel. Ezzel elérhető az extázisnak egy magasabb formája, melyben egy kiválasztott Loa tudata a táncos testének hatalmába kerül. A mágikus munka ennek a Loának vagy segítőszellemnek a segítségével sokkal egyszerűbb lesz és rajta keresztül más Loákkal könnyebben kommunikálhatunk és elindulhatunk a közös munka irányába. A konga ritmusa lassan elhomályosul. Vigyázzunk arra, hogy semmilyen zavaró mellékzönge ne léphessen fel, ami a táncost a táncállapotából kiszakíthatja, mivel ennek negatív kihatásai lehetnek. Gyakran depresszióhoz vezethet, különösen akkor, ha már létezik egy kapcsolat a loával és ez hirtelen elhagyja a testet.
A konga verésével csakúgy, mint a jelenlevő monoton énekével, lehetővé válik egy bizonyos Loa hívása, ami belép a mágus testébe. Ez a Loa nemcsak a mágussal kommunikálhat, hanem minden más jelenlévő személlyel is. Mielőtt megengednénk a Loának a testünkbe való behatolást, pontosan meg kell ismernünk a Loa tulajdonságait és jellemét. Erről közelebbit a későbbi fejezetekben találunk.

3. fokozat
Most elkezdhetjük egy mágikus mutató feltöltését, ami kihagyhatatlan alkotóelem minden további mágikus munkánál. A mágikus mutatón keresztül az energiák egy meghatározott pontra, egy objektumra vagy egy személyre fognak irányulni és tömörülni. A mágikus mutató létrehozását részletesebben a következő felyezetben fogjuk bemutatni.
A "tánc" után fogjuk a bal kezünkbe a "mutatót", ami pl. lehet egy kakasláb vagy egy állatkoponya, és koncentráljunk arra, hogy a saját testi energiánk beleáramlik a mutatóba. Ez egy rendkívül intenzív érzés, és itt kezdhetünk hozzá a "mutató" kimondásával a felszenteléshez. Előtte azonban még fehér krétával kell felrajzolni a padlóra Damballa Vevéjét. A mutató kimondásához használjuk a következő formulát: "AZ ENERGIÁM ÁTKÚSZIK EBBE A MUTATÓBA, Ő LESZ EGY DARAB ÖNMAGAMBÓL - DAMBALLA! AZ ERŐMET EZEN A MUTATÓN KERESZTÜL IRÁNYÍTOM, DAMBALLA VÁLASZTÁSOMNAK HELYÉRE! AZ AKARATOMAT EZEN A MUTATÓN KERESZTÜL, A VÁLASZTÁSOM CÉLJÁRA - DAMBALLA!
Ezt az imát addig mondogatjuk egymás után, míg a mutató fel nem töltődik és míg "eggyé" nem válik testünkkel. A mutató ezáltal azonossá válik az őt birtokló karjának mágikus meghosszabbításával. Most megvan mind a három fokozat, remélhetőleg sikeresen keresztüljutottunk rajta és fontos eszközként használhatjuk a mágikus munkához.

 

Egy mágikus mutató készítése

A legjobb az lesz, ha elmegyünk egy virágkereskedésbe, hogy gondoskodjunk egy kb. mutatóujjnyi vastag bambuszbotról és valamiféle háncsról. Szerezzünk egy fekete tyúkot is egy baromfiudvarról.
Mivel egy mágikus mutatóhoz csak tisztán természeti anyagot használhatunk, legjobb, ha egy tűlevelű erdőt keresünk, egy kevéske mézgatermésért, ami ragasztóanyagként szolgál majd.
Most még egy pár bőrzsineg hiányzik, amit legjobb egy cipésztől beszerezni. Ha már minden együtt van, elkezdhetjük a munkát.
Legelőször is a bambuszbotot úgy egy rőfnyi hosszan kiszabjuk, és az egyik oldalát keresztformájúra kihasítjuk, hogy később egy tyúklábat helyezhessünk majd bele. Ezt az előkészített botot kb. 24 órára elássuk, így a föld szelleme nyugodtan összhangba kerülhet majd vele, ezután megtisztítjuk és megszárítjuk. Majd egy kevésbé szép rész jön, a tyúk rituális levágása, hogy hozzáférhessünk a tollakhoz és a lábhoz.

voodoo-chicken-leg3.jpgA rituális vágásnál elsősorban Laos engedélyéért kell imádkozni, hogy az állat vérét feláldozhassuk. A tyúk lábát el kell választani a testétől és a szárításhoz, dróttal kell rögzíteni, besózni és kifüggeszteni a napra. A szárítás úgy egy hétig tart. (Zárt helyiségben valamivel tovább). Abban az esetben, ha a vágást túlságosan rettenetesnek találjuk vagy undorodunk tőle, egy hentesüzletben is kaphatunk megfelelőket. Amikor a lábak majd kiszáradtak, kesessük meg a szebbiket, mely mindjárt a szemünk elé kerül. Amikor ezt megtettük, a lábat helyezzük az előkészített bambuszbotba, a gyantával ragasszuk bele és a hánccsal zsinórozzuk össze. Ezután három lyukat fúrunk a mutató alsó részébe (talprész), hogy az odaerősítendő tollakat beletűzhessük.
Én előnyben részesítem egy vadnyúl állkapcsának használatát, hogy még több hely legyen az Erzulie, Damballa és mások pecsétjeinek.Egyébként úgy kb. a közepén, egy vörös anyagszalagocskával odafogatjuk és a mutatót természetes gyantalakkal rögzítjük.
Mielőtt alkalmazni kezdenénk - az nagyon tanácsos - a mutatót még voodoo védőolajjal és megfelelő füstöléssel is el kell látni, hogy a rossz mágikus befolyás ellen is hasson. A mutató állati koponyából való előállításához, először a koponyacsont nagyságát és súlyát kell megtárgyalnunk, ehhez megfelel egy nyúl koponyacsontja, amit nem feltétlenül magunknak kell levágnunk, mert a heti piacokon és a szaküzletekben is beszerezhetjük a hozzávalókat. Az eljárása ugyanaz marad, mint a tyúklábból készített mutató.


A rituális helyek kiválasztása

nohvm-ceremony-cmg-1.jpgA megfelelő hely megtalálása a rituáléhoz sokszor nem olyan egyszerű, mint ahogy azt néhányan gondolják, ugyanis nem lehet önkényesen kiválasztani, mert nem minden hely felel meg. Felmerül az a kérdés: melyik temető felel meg a könyörületes Baron Samediehoz való imánkhoz, hol idézhetjük legjobban a Loát, hol hozhatunk áldozatot Erzulieért vagy hol találhatunk meg bizonyos füveket.
Magunk is megadhatunk néhány választ ingánk segítségével, melyet a térkép felett lengeni hagyunk, ez kiválóan működik. Ehhez drágakő vagy féldrágakő ingáról kell gondoskodnunk, melynek a saját karaktertulajdonságai összeillenek csakúgy, mint egy térképé. Például a türkiz az érzékeny embereknek felel meg, míg a smaragd az erősebb szenvedélyű embereknek. De a cselekvőképes ingát célszerű ezüstből, rézből vagy sárgarézből készíteni.
Miután gondoskodtunk az ingáról, meg kell tanulnunk ennek az "eszköznek" az érzését. Ami nem nehéz, mert az inga csak balról jobbra, vagy előre és vissza leng. Ha tovább is az ingára akarunk specializálódni, az mindenesetre lényegesen nehezebb lesz, a "profi ingások" ezt megerősíthetik.
Az inga érzését csak tréninggel érhetjük el, melyben először balról jobbra hagyjuk lengeni, azután előre és hátra, az ingát mindig a hüvelyk és a mutatóujj között tartjuk. Amikor ezt a gyakorlatot uraljuk és elértünk valamennyi érzékenységet, terítsük ki magunk elé a térképet, keressünk egy célterületet és keretezzük négyzetesen.
Az alsó két sarkot mindig kiindulópontként jelezzük. Az ingát legelőször a jobb kiindulóponthoz tartjuk és az irány felől érdeklődünk, ahol a keresett hely vagy a keresett tárgy található. Rövid idő múlva az inga elkezd lengeni, először lazán, majd egyre erősebben, majd egyvonalban a kiindulóponttal a lengési irányba húz. Ugyanazt a procedúrát hajtjuk végre a bal kiindulási pontból. Így egy metszéspont jön létre a térképen, melyet világosan jelölni kell. Mostmár egy jó rituális helyet találhatunk, a következő fejezetben részletesebben foglalkozunk az ingával történő munkával.

 

Az ingával való munka

x354-q80.jpgMinden rendellenesség, betegség, baleset vagy halál esetén a voodoo vallásban legelőször is egy bokor munkájára lehet gyanakodni vagy a Laos egyik büntetését láthatjuk benne. Mielőtt egy természetes okot keresnénk vagy egy gyógyítót, az út mindig egy houngan kezei közé vezet. A houngan nemcsak mágikusan képzett, hanem átfogó ismeretei vannak a gyógyfüves gyógyászatról.
Mielőtt egy houngan valóban nekikezdhetne a munkájának és a páciensén segíthetne, előbb az okot kell megtalálnia. A legtöbb esetben egy jósdát kell először megkérdezni, mivel most a térkép, az inga vagy más eszközök a látnokságnál nem játszanak szerepet. A jóssal ki lehet deríteni az okot, egy bizonyos helyet vagy személyt. A houngan például megállapítja a mágikus okot és kinyomozza a bokrot, így irányzott intézkedéseket vezethet be.
Itt az ingával való munkára akarok korlátozódni. Egy megfelelő ingát találni manapság nem nehéz, mert az ezoterikus eszközök piaca egyre nő. Hogy az inga fémből vagy egy féldrágakőből legyen, arról a vevőnek magának kell döntenie, a legjobb az, ha a különböző ingákat egyszerűen a kezünkbe vesszük és kipróbáljuk.
Az ingával való munkánál mindig arra kell gondolnunk, hogy egy inga csak igennel vagy nemmel válaszolhat, és a kérdést mindig nagyon pontosan kell feltennünk. Az első gyakorlatnál az ingát vegyük a mutató és a hüvelykujj közé és engedjük oldalra, aztán előre és hátra lengeni, így érezhetjük az ingát magát, ez nagyon fontos a konkrét válaszhoz. Ezután a gyakorlat után az inga körkörös mozgásba kezd, az óramutató járásának megfelelően igent jelent, ellentétes irányban nemet. Ezt a gyakorlatot kezdettől fogva többször is meg kell ismételni.
A következőkben az ingával való iránymeghatározás kerül szóba. Itt két út van, a sok kérdés útja és a térképes út, mely felett ingázunk. Gyakorlásként egy baráttal vagy családtaggal rejtessünk el egy tetszés szerinti tárgyat, aztán próbáljuk meg megtalálni. A sok kérdés útjával kezdjünk: a keresett tárgy ebben a szobában található? Ezt a kérdést használjuk a lakás minden szobájában, míg válaszképpen egy konkrét igent nem kapunk. Mikor a választ megkaptuk, úgy térjünk át az irány meghatározására, melyben megtaláljuk a keresett tárgyat, itt azt kérdezzük: a keresett tárgy előttem található? Tőlem balra található? Tőlem jobbra található?
Ha a keresés irányát meghatároztuk, kérdezzük meg, vajon a keresett tárgyat egy bútordarabban találjuk-e, és ha igen, akkor bútordarabok melyikében.
Egyszer tételezzük fel, hogy a keresett tárgyat egy tálalóasztalban találjuk, ami három fiókkal rendelkezik, így természetesen azt is meg kell kérdeznünk, hogy melyik rekeszről van szó. Ahogy megtaláltuk a megfelelő rekeszt a tálalóasztalban, minden egyes, ott található tárgyat kiingázhatunk, míg a keresett tárgyat meg nem találjuk. Ez nagyon hosszú lesz, és ha a keresett tárgy vagy személy egy ismeretlen helyen található, már előttünk is áll az első probléma. Ennek a problémának a körüljárásához ingázhatunk a térképek és a vázlatok felett is. Amikor a tárgy a saját lakásunkban hever, úgy egyszerűen készítsünk egy megfelelő vázlatot és ingázzunk felette, míg azt a pontot megtaláljuk, amit keresünk. Ha a tárgy egy ismeretlen helyen található, úgy egyszeriben gondoskodnunk kell jó pár térképről, egy országos térképről, egy környékbeli térképről, egy közúttérképről, esetleg egy építészeti vázlatról. Kezdjünk az országos térképpel és dolgozzunk azelőtt, míg pontosan nem lokalizáljuk a pontot, ahol a személyt vagy a tárgyat keresni kell. Egy kevés gyakorlással még sikerülhet, egy meghatározott lakás egyegészen meghatározott helyiségébe is eljutni.
Bizonyára magától adódik majd a kérdés, vajon az ingával "kincskeresésre" is mehetünk-e. A válaszom erre egy egészen egyértelmű "igen". De az is felbukkan, mit fogok találni, vajon aranyból, ezüstből, sárgarézből vagy drágakőből van-e. Ezért pl. egy aranygyűrűt erősítünk az ingára, hogy aranyat is találjunk, ugyanezt a rendszert alkalmazzuk a varázsvesszőnél is. Természetesen itt is egy országos térkép felett inga módjára mozgatjuk és egyenletesen a célterülethez csatlakoztatjuk. Abban az esetben, amikor egy olyan ötlet merül fel, hogy az elrejtett kincset a tengerfenéken kell keresni, egy legyőzhetetlen korlát bukkan fel. Ugyan meg lehet állapítani egy tengeri térképen a helyét, mégis a hely előtt nem lehet kiingázni, a víz majdnem teljesen elrontja az adatokat. A drágakő kutatásakor a legjobb lesz egy drágakőingáról gondoskodni, ez úgy működik, mint egy mágnes, ami a kívánt dologhoz húz.
Ha úgy kezdünk, hogy egy világtérkép fölött ingázunk, teljesen fölösleges munkát végzünk, ami nem kifizetődő, mert egy kincs megtalálásához egy sokkal pontosabb térképre lesz szükségünk. Sok szerencsét a kipróbálásához vagy a kincskereséshez.

 

A voodoo tű előállítása

voodoo_doll_louvre_e27145b.jpgA voodoo tű előállításához elsősorban egy kb. 15 cm hosszú acéltű szükségeltetik. Továbbá egy vékony bambuszrúdra, egy közepesen nagy fagyöngyre és egy pár kicsi tyúktollra lesz szükségünk. A bambuszrúdból úgy 6 cm-es darabot kifűrészelünk. A fás gyöngyöt átfúrjuk és a bambuszrúd hegyéhez ragasztjuk. Ezután egy vékony cérnával a tollakat a tollszáraknál összekötjük és a fagyöngy nyílásába beleeresztjük, amit előzőleg bekentünk enyvvel. A képződmény most hasonlít egy ecsetre. A bambuszrúd alsó nyílásába behelyezzük az acéltűt, majd beleragasztjuk, így nem fog kiesni. Végül a bambusz rudacskát, ami markolatként fog szolgálni, csakúgy, mint a gyöngyöt lelakkozzuk.
Egyetlen esetben használhatunk bambusztűt is, ami a célját szintén jól teljesíti. Minden esetre a bambusztűt nem izzíthatjuk, ami egy sor voodoo praktikánál, különösen az ártóvarázslatnál szükséges.
Egy felszerelt voodoo oltárhoz egy koporsómodell is tartozik, mindenesetre feltevődik az a kérdés, honnan vehetnénk ilyen modellt. A koporsómodell sajnos kereskedelmileg nem szerezhető be. Ebből az okból írtam le a koporsómodell építési utasítását, ami igényel valamennyi kézügyességet.
Anyagként kb. egy 2 mm vastag deszka felel meg a legjobban. Az összeillesztéséhez a legjobb, ha propellerenyvet használunk. A koporsólemezeket, a felső és az alsó részt kivágjuk és ezután alaposan megenyvezzük. Száradás után a felső- és alsórészt fekete lakkal bekenjük. A felső fedőlemezre Ghedes tipikus jelképét festjük fel vörös lakkal. A koporsómodellt kedvünk szerinti anyaggal vonhatjuk be vagy a ráhelyezett rétegre tiszta lakkot helyezhetünk.
A koporsómodell különösen jó a zombifikálás rituáléjához, hogy az áldozat lelkét fogva tarthassuk benne, amit néhány bokor előszeretettel gyakorol. A koporsómodellt a voodoo baba őrzésére is használhatjuk. A voodoo babát, ami az áldozatot ábrázolja, átok küldésénél használhatjuk majd elővesszük a koporsóból és egy voodoo tűvel látjuk el.
Ha betartjuk az építési utasításokat, egy szép és praktikus voodoo eszköz fog a rendelkezésünkre állni, ami jó szolgálatot tehet, ha egy bokor feketemágikus tevékenységének van kitéve.


Az Ouanga

Az Ouanga a voodoo kultuszban egy amulett, melyet a pozitív és negatív mágiához is készíthetünk. Az Ouanga használata szerint tölthető fel a megfelelő formulákkal az eltérő eredményekhez. Most egy ilyen Ouanga előállítását fogom sorba venni.

lovewangadoll00.jpg

Először is néhány anyagot kell összehordanunk, mint minden mágikus rituálénál, ennek a legnagyobb gondossággal kell történnie, mert az Ouanga a hatását nem veszítheti el és a kívánt eredményhez kell vezetnie. Mint minden Ouangánál először egy kis bőrzacskót kell készíteni, a hozzáillő bőrpánttal, hogy nyakban lehessen viselni. Majd a houngan (fehér voodoo mágus) vesz két varrótűt és a következő formulát fogja kimondani:

"EZ A KÉT TŰ LESZ A TI TESTETEK,
FÉRFI ÉS NŐ, ÚJJÁSZÜLETTEK.
TÉGED, TŰ (A FÉRFI NEVE) NEVÉRE
FOGLAK KERESZTELNI.
TÉGED, TŰ (A NŐ NEVE) NEVÉRE FOGLAK
KERESZTELNI.
ÚGY AHOGY EZ A TŰ A DOLGOKAT EGYESÍTI, 
ÚGY LESZ A SZÍVETEK ÖSSZEKÖTVE
ERZULIE ÉS MADAME BRIGITTE, VEZESD
(NÉV) SZÍVÉT (NÉV) SZÍVÉHEZ,
ÉS FOGADD EL TŐLEM EZÉRT EZT AZ ÁLDOZATOT
EGY FEHÉR GALAMB TOLLAIT."

Ezt a formulát egy rózsalevélből, jázminolajból és őrölt fahéjból készült füstölőnél háromszor kell megismételni. Majd az előkészített tűket egymáshoz érintve össze kell kötni úgy, hogy az egyik tű füle érintse a másik tű hegyét és fordítva. Az ehhez használt fonál legyen fehér cérnából, és rögzítsük egy kevéske viasszal, ami szintén fehér gyertyától származik. Miután a tűket egy fűzfacserje gyökerei közé kiraktuk és újra fehér cérnával tekerjük körbe.
Legvégül az egészet a bőrzacskóba tesszük, ezt jó erősen lezárjuk, az Ouangát pedig ellátjuk még Legba vevéjével. A szerelem-Ouangát a csupasz bőrön, a nyak környékén kell viselni, és már rövid idő elteltével a szeretett személy az "Ouanga viselő" karjain fog csüngeni, a szív reszketni fog a vágytól.

Most jöhet a második Ouanga elkészítése, mely egy gyűlölet-Ouanga, ami fájdalmat és szerencsétlenséget hoz az áldozatra. Ehhez is szükség van egy kis bőrzacskóra az összetevők együtt-tartása és az Ouanga lepecsételése végett. Egy ilyen gyűlölet-Ouanga előállítása valamivel bonyolultabb, mint a szerelem-Ouangáé, mert a szükséges anyagokat nehezebb beszerezni és az előkészülete is nehezebb, ráadásul valamivel több gyakorlatra és tapasztalatra van szükségünk. A következő anyagokat kell használnunk:

1. egy fekete kakas tolla,
2. egy csipetnyi durva só,
3. valamennyi kikristályosított kén,
4. egy sárgarózsa tövis,
5. fekete kakas csontja, és
6. egy pár összezúzott csalánlevél.

Ezeket az összetevőket a következő formula kimondásának és megfüstölésnek kell alávetni. Emellett a bokor a mutatóját az anyagra irányítja és a következőt mondja:

"BARON CEMETIERE BOUMBA,
KÖDÖSÍTSD EL (NÉV) SZELLEMÉT
BARON LA CROIX
LEGYEN FÁJDALMAS (NÉV) CSONTJAI
BARON SAMEDIE,
RESZKESSEN (NÉV) SZÍVE A BÁNATTÓL."

Ezt addig fogjuk ismételni, míg a bokor tisztán meg nem érzi, hogy mutatóján keresztül a negatív energia az előkészített anyagba áramlik. Ezután az összetevőket az előkészített bőrzacskóba tesszük és egy bőrpánttal lepecsételjük.
Ezzel az Ouangával a legjobb eredményt akkor érhetjük el, amikor az áldozat közelébe visszük, pl. az ágya alá rejtjük, az autójába tesszük vagy valahogy egyéb módon juttatjuk a közelébe.
Ezt az Ouangát is Legba vevéjével és a Petro-jelképpel, ami a voodoo sötét oldalát jelképezi, kell ellátni. A füstölő itt tölgyfalevélböl, őrölt fahéjból, egy fekete kakas szárított és összezúzott szívéből, kevéske pacsuliolajból és egy tűfa gyantájából készül. Egy fekete Ouanga mágiája ellen úgy védekezhetünk, ha az Ouangát elpusztítjuk és az összetevőit elégetjük.


Mágikus pentakel

A mágikus voodoo pentakel minden rituáléhoz erőt ad és segít a mágusnak sikerrel elérni a szándékát. Egy fémlemezbe kell maratni vagy gravírozni és nyakban kell viselni.


A gaddal való munka

custom-spell-work1.jpgA gad egy vevéből álló amulett, melyet egy darab pergamenre rajzoltak. A gadot általában a kívánság teljesítésére vagy rossz mágikus befolyás elleni védelemre használunk. Az ehhez megfelelő veve egy Loa lesz, amit egy darab szűz pergamenre rajzolunk, és a gadot a meztelen bőrön a test bal részén viseljük.
A lényeg az, hogy a gadot egy Loának kell megszállnia. Ezt a megszállást elérhetjük, ha egy misét hajtunk végre és áldozni fogunk. Ehhez az illető Loa nagy vevéjét kell a földre rajzolnunk és egy kis lámpát kell meggyújtanunk, ennek egy olajjal töltött edényben úszó kanócnak vagy valami hasonlónak kell lennie. A lámpaolajhoz lehet, az alkalmazott gadtól függően, eltérő elegyeket is hozzákeverni. Egy szerelmi gadnál rózsalevelet, fahéjat és jázminolajat használunk, mialatt a pénztöbbszörösítő gadnál egy aranyérmét, sárga virágot vagy féldrágakövet adunk hozzá. Ellenségtől való megszabaduláshoz keverjünk hozzá porított csontot, egy kakas vérét és az ellenség egyik személyes tárgyát. A gad Loa általi megszállását elérhetjük a megfelelő hívással. Amikor az illető Loa megszállja a lámpát, alázatosan megkérhetjük, hagyja el a lámpát és szállja meg az előkészített gadot. Ehhez áldozatot kell bemutatnunk. Végül használatba vehetjük a gadot. Fontos az, hogy addig ne hagyjuk elaludni a lámpát, ameddig a kívánságunk nem teljesül. Ez azt jelenti, hogy mindig elegendő olajról kell gondoskodni és a helyiséget óvni kell a huzattól. 
Manapság már kész gadokat is be lehet szerezni az illetékes üzletekben. Ezeknek az amuletteknek a hatásossága mégis vitatható, mert mint minden mágikus cselekménynél, mindig a saját rituálénkkal a legelőnyösebb feltölteni.

(Forrás: Papa Shanga: A voodoo-mágia gyakorlata)